Online lista

2 látogató van online
0 vendég, 2 bots, 0 felhasználó
Powered by Visitor Maps

sorvadj el…

Nos. Itt az ideje annak, hogy elinduljak rontáslevételre. Nem tudom, ismeritek-e azt a filmet, aminek az a címe, hogy “Sorvadj el”.

Egész héten forgattam a Tv2 főzős műsorát. Nem könnyű meló. Egész más elképzeléseim voltak erről, sokkal nehezebb volt, mint ahogy képzeltem. Esetenként hajnal ötkor kerültem ágyba, de éjjel 2-nél elöbb sosem, valamint rendszeresen kelnem kellett reggel…  Pokoli fáradt voltam, ideges és stresszes. Kedden főztem, nem sikerült százszázalékosan, főleg miután éjjel Nagyszürke elhagyott engem örökre azt hittem, számomra is itt a vég.

Egész éjjel és egész másnap bőgtem, sikerült a forgatáson este is kiborulnom. Pénteken nem forgattunk, miattam, mert dolgozni mentem Lindával. A kocsim elromlott délután, röpke pár százezres hibának mondták, és vennem kellett új akkumulátort.  Debrecenbe menet visszafordultunk a bőröndömért, ami a nappaliban maradt. Elkéstünk és hiába hoztuk be a lemaradást, egy szervezőiroda miatt (broáááfff ) buktuk az utolsó műsorunkat. Linda sírt, én hajnal háromig tartottam benne a lelket, imádom őt, megérdemelte. Főleg azután ,ami ekkor következett: három óra alvás után reggel 7-kor Linda kölcsönkért autójába szállt be M. , aki azzal a lendülettel nekiugratott a terasznak, és összetörte a kölcsönautót. (múlt héten P. motorja tört össze, miután dolgozni vitt Kecskemétre, kirakott itthon, majd hazaindulva kis híján pofára esett, huh… )   Én reggel 8-kor idegösszeomlást kaptam , majd elmentem egy naptárfotózásra, és 3 óra alvás után kisírt szemekkel szépkislányt jáccottam egy pöppet.

Nem sikerült kialudnom magam azóta se, tegnap gyalog indultam befizetni a számláimat, mert a Pannon kikapcsolással fenyegetett. Délután jött egy telefon, majd egy másik és egy harmadik, aminek folyományaként ma is egész napos fotózáson kellett lennem.  Annyi munkám és megbeszélésem van, hogy belehalok. A fűtésszerelő pénteken jön reggelre, persze, hogy át kell mosni a padlófűtést, mert miértis lenne másképp? Hab a tortán (ehehe) a tujáim elszáradnak, a legjobb melóim egy napra torlódnak, nyakamba szakad egy hatalmas szervezési munka és a környezetem intoleráns velem… Nyócvanhat tévés műsorba kell mennem és azt hiszem kellene nekem egy ikertesó…Egy valami vigasztal: amibe nem halsz bele, az csak megerősít!

El kell mennem rontáslevételre.   :)     ” fehér ember a városból, azt üzeni: vedd le! “

Drága Nagyszürke szerelmem emlékére

 Szerettelek. A világon szinte a legjobban téged. Velem voltál minden örömömben, bánatomban, az életem felét végigkísérted. Ha sírtam, az ölembe kucorodtál és doromboltál, hogy tudjam, te vagy az, aki feltétel nélkül szeret engem. Egy kedves öregúr, aki már csak a meleg kályha előtt tengeti napjait.

Hát, eljött a vége. Még az utolsó pillanatodban is doromboltál. Megvártad, míg elvégzem a kötelességemet, mert tudtad, nagy munkában vagyok. Elment az utolsó ember is tévéstábból, éjjel kettő volt. Te rámnéztél  és azt mondtad a szemeddel, most már elköszönhetsz tőlem. Én elköszöntem, adtam egy puszit a homlokodra és Te elaludtál örökre. Remélem az örök vadászmezőkön  mindig lesz meleg kályha kucorodásra, finom étel és simogatás a buksidra. Mindörökké szeretni foglak.

Jékely Zoltán:
MACSKA-BÚCSÚZTATÓ

Balzsamos gyolcsba nem bugyolállak,
jó öreg állat, szinte hogy ember. -
Lásd be szerényen: nem divat ez már.
Ámde a sírod, most megígérem, én magam ásom
itt az aranyló nyírfa esőtől
csüggeteg, árva lombja tövében.
Sárga szemedben haldoklásod,
mint ez az évszak, tört sugarakkal,
fátylas egekkel, hirdeti búcsúd. -
Gyenge tücsök-szó rí az avarban,
zeng reszelősen: ez siratásod.
Szürke fejedre lepke-szelíden
mint puha hó hull: könnyeit ontó
Zsófi-leányka simogatása
útravalóul.

Titok

Valami nagyon nagy dolog van készülőfélben! :)

Elöljáróban annyit mondhatok, hogy a dolognak köze van egy “dobozhoz” amit az emberek meredve bámulnak esténként,  ( olvasás helyett, fene a pofájukat! ) a főzéshez, evéshez és rajtam kívül még négy gyönyörű hölgyhöz…

Ezért vagyok elhavazva, kétségbeesve, szaladgálósban-szervezkedősben ide-oda, és jaj, nem tudom vajon jó lesz-e, megéri-e… :(

Szabadítsd fel

 Dalszöveg emitt :)


Direktlink zum Video auf Youtube

Ismét egy tanulságos sztori

Elmesélek nektek egy történetet, aminek az a tanulsága, ha kicsit is híres vagy, még véletlenül se ejts ki a szádon semmit, ami az átlagosnál jobban figyelemfelkeltőbb, mert könnyen rá….hatsz. :)

Pár nappal ezelőtt meghívást kaptam egy netes rádióadásba. Az egyik műsorvezető Judy, akivel régóta ismerjük egymást, kolléganők vagyunk.

A két órás adás alatt sok minden elhangzott, köztük olyan dolgok is,  amikről amúgy nem nyilatkozik az ember, de itt lehet és kell, miszerint ez egy ilyen jellegű adás.

Majd a pornófilmekre terelődve a következő kérdést kaptam: milyen pornót rendeznék én, ha lehetőségem lenne rá. És én erre azt válaszoltam, hogy melegpornót. Mert először is, nem nagyon tudok ilyen jellegű filmről, ami ebben a kategóriában készült volna, de igazán igényes, hatalmas költségvetésből készült, jelmezes, történetes pornóról beszélek. Mint például ez: http://www.digitalplayground.com/media/piratesreg.wmv   Olyat kell csinálni ami még nincs, ha az ember üzleti szempontból is nézi a dolgokat.  

Természetesen ez a rendezéses dolog annyira komoly, mint amennyire az, hogy holnap utazom a Vatikánba és a pápa születésnapján ugrok ki egy tortából..

Ha már a viccnél tartottunk, és én annyira vicces kislány vagyok, hogy útonfélen puffogtatom a humorbombáimat, pár másodperc múlva már a pornó-operánál tartottunk, azaz a Sevillai borbély után szabadon a sevillai bordélynál. Szóvicc adott, elég alacsony a labda…

Másnap reggel csörög a telefonom ,természetesen akkor, mikor még a legmélyebb álmomban alszom. Közlik velem, hogy készül a bulvárújság címlapom, amiben az szerepelne, hogy meleg-pornó-operát!!!!! (jól összerakták! ) óhajtok rendezni. Édesek, drágák voltak, mert elmondták ezerszer, hogy ez nagyon jó lenne nekem, higgyem el, mert tele lenne velem a velvet, a fókusz, az aktív, és töménytelen mennyiségű riportot adhatnék ezügyben, higgyem el, a népszerűségi rátám a csillagos egekbe szökne…

És akkor ott, rájöttem arra, hogy ha kérdeznek is, inkább befogom a pofám, nem viccelődöm olyannal sem, ami még egy óvodás számára is nyilvánvaló, hogy semmi köze a realitáshoz.

Mert én elhiszem, hogy minden hülyeséggel címlapra lehet kerülni. Olyanokkal, amik a legkevésbé sem fedik a valóságot. De én nem akarom, hogy rajtam röhögjön a fél világ. Szóval nagyon meg kell gondolnom ezek után, minden gondolatomat-mondatomat. Alig bírtam leállítatni a dolgot. De megköszönöm nekik, mert nem voltak szemetek, nem hozták le a beleegyezésem nélkül. Megértették azt, hogy én nem vagyok az az ember, aki mindenáron szerepelni akar. Azért ezúton is köszönöm a megértésüket!

Viszont teljesen komolyan mondom azt, ha rengeteg sok pénzem lenne és nem tudnám mire költeni, fizetős website-ot készítenék,  playboy szintű fotókal, de bizonyám: gyönyörű férfiak lennének a weblapon! Izmos, vagy éppen vékony, kékszemű szőke, vagy latinos barna…  szép helyszíneken, vagy éppen a természetben fotózva, tűzoltójelmezben, vagy traktoron ülve. Pasik!!!!

Mert rohadtul elegem van abból, hogy az erősebbik nem képviselői a férfimagazinokban nőket nézegetnek, nekünk meg még a cosmopolitan oldalán is modell csajokra kell irígykednünk. Miért kéne nekem J-lo, vagy bárki más fejét és testét nézegetnem a nekem szóló magazinokban? Hát nem vagyok én leszbikus….

Szóval ez a véleményem.  A komoly véleményem. Pornó operát pedig nem akarok és nem is fogok rendezni. Itt a vége, fuss el véle.

Cipőőőőőőőőőőőőő

Ó,hát vajon mi is lehet ez? Hát természetesen cipőőőőőőőő! :)

I stand alone


Direktlink zum Video auf Youtube

A császár új ruhája

Ismerős, ugye? Vannak az életünkben olyan dolgok, emberek, életek, kapcsolatok, hírek, mint a császár új ruhája: mindenki tudja, hogy meztelen, de senki sem meri neki megmondani. Nem tudom eldönteni, mit tegyek ezekben a helyzetekben. Mindenki bólogat hozzá és mindenki tudja az igazságot, de nem vállalja a véleményét, gondolatait,  neadjisten nehogy megbántson valakit. Az emberek nem akarnak bűnbakok lenni, félnek attól, hogy a véleményükkel egyedül maradnak…. etc.  Én sem vagyok különb, én is tartom azt a bizonyos láthatatlan köntöst…  Érdekek fűződnek mindenhez és mindenkihez.  Rohadt egy dolog…Néha szégyellem is magam…  :(

A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA

Hans Christian Andersen

Hajdanában, öreg időkben, élt egy hatalmas császár, aki a díszes, szép ruhákat becsülte a legtöbbre a világon. Arra költötte minden pénzét, hogy szebbnél szebb ruhákban pompázhas­son.

Nem örült derék hadseregének, színházba sem kívánkozott, még kocsikázni sem akart az erdő­ben, ha új ruháját nyomban nem mutogathatta. Más-más ruhát öltött a nap minden órájá­ban; ahogy más becsületes királyról mindig azt hallani: „Most éppen az ország dolgairól tanácskozik” – erről a császárról mást se mondtak: „Most éppen öltözködik.”

Vidám volt az élet a császár városában; odatódult messze földről a sok takács, szabó, szövőasszony.

Egy nap aztán két csaló állított be a császári palotába. Azt mondták magukról, hogy takácsok, s olyan kelmét tudnak szőni, hogy a kerek világon nincs hozzá fogható. Nemcsak hogy páratlanul szép a színe meg a mintája, de van egy bűvös tulajdonsága is: akik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, mint a föld, azok előtt láthatatlanná válik a kelme.

„Ez volna még csak a nagyszerű ruha! – gondolta a császár. – Felölteném, s egyszeribe meg­tudnám, kik azok az országomban, akik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, mint a föld. Megszövetem azt a kelmét!”

És kiszámoltatott a kincstárából száz csengő aranyat a csalóknak, megparancsolva nekik, hogy nyomban lássanak munkához.

Azok föl is állítottak két szövőszéket, s úgy tettek, mintha dolgoznának, de persze csak a levegőt szövögették. Odahordatták a legfinomabb selymeket, aranyfonalakat, de mindent a zsebükbe gyömöszöltek, és buzgón dolgoztak az üres szövőszéken, szőtték a levegőt sokszor késő éjszakáig.

- Megnézem, mennyire haladtak a munkával – mondta egy napon a császár. Bizony egy kicsit furcsán érezte magát, mert eszébe jutott a kelme bűvös tulajdonsága; neki magának ugyan nem kellett tartania attól, hogy a kelme tisztségére méltatlannak vagy ostobának mutatja, de azért jobbnak látta, ha előbb odaküld valakit megnézni, miféle is az a kelme. Katt a piros linkre a folytatáshoz. Van még tovább is A császár új ruhája

Bonanza Banzai

 Ki emlékszik erre? Nagyon nagy kedvencem volt régen…


Direktlink zum Video auf Youtube


Direktlink zum Video auf Youtube

Város

Mikor felkel a hold

ezüst szempilláját megrezegtetve

végigszalad a nedves macskaköveken

csillagporos ruhájáról

pár gyémántcsepp

akár a zápor

hullik az aszfaltra

esőcseppek villannak

tompán

lassan elhal a város

pár kósza fékcsikorgás

a folyó, mint olvadt fém

kúszik alá

spirálos ékszer

antik istennő nyakán

pár lakóhajó

akár fáradt gyöngyök úsznak

pár perc múlva holnap

ha nem leszek sem változik meg a világ

senki nem fog keresni

csak a kormos kémények a háztetőn

a sötét kapualjban hiányolnak

a pergő vakolatot könnyező téglák

a hajszálvékony repedésekben

nyugszik tovább a

végtelen  idő

                                         M.D.

Segítség

Találtam ma egy hófehér kismacskát, rózsaszín füllel-orral és tappanccsal. Várom a leendő gazdik jelentkezését.

Reggeli dilemma

( Az anekdota szerint Mária Antoinette-nek jelentette az udvarmestere, hogy a bécsiek zúgolódnak, éhínség van, nincs kenyerük.  Miért nem esznek akkor kalácsot? – kérdezte a királynő )
 
 

Dóri-Éhes vagyok, ennék egy szendvicset.

Dóri- Nem ehetek kenyeret. A kenyér hizlal….

Dóri-Tartom magam… nincs kenyérevés!!!!!!!!!!!!

Öt perc tépelődés.

Dóri- Hmmm … eszem inkább kalácsot….

(és bevertem vajjal  egy kalács felét… )

Erotika Parádé-2008 Lurdy Ház

Nos, elérkezett a várva várt post! :) Pénteken két műsort kellett adnunk, mert mindenki “kedvenc nagyszájú hölgye” engedett a konkurencia nyomatékos kérésének, és aláírt szerződése ellenére hazatávozott a helyszínről. A drága közönségünk annyira, de annyira örülhetett, hogy minket lát színpadon és nem Őt, hogy akkora üdvrivalgást és tapsot kaptunk, amire már elég rég volt példa az elmúlt évek során itthoni kiállításon. Ez a hangulat végigkísérte a három napot, ami azért is volt jó, mert eléggé meg van tépázva a lelkem mostanában- egyrészt hajlamos vagyok minden negatív kritikát magamra venni, másrészt a bulvársajtó kikészít, pusztán már a létezésével is… nem hogy az írásaikkal….

A ruhám megérkezett ámerikából,  levámoltattam, és a birtokomba került. Gyakran fogunk benne műsorozni, mert határozottan tündéri kis jelmez. Sajnos műsor közben ez nem lett megörökítve rendesen, a backstage fotón látható, legalúl, utcsó kép.

Ellenben születtek határozottan jó képek , annak ellenére, hogy állítólag fotózhatatlan volt a színpad és a többi marhaság, mindenféle fórumokon a hepcia, amik olvasásakor cigányútra megy a reggeli kávé.

Tehát: a műsort nézni kell, nem megörökíteni. Arra ott vannak a hivatásos fotósok,akiknek a képeiből én is szemezgettem.

Lehet hogy amatőrök számára nem volt megfelelő a környezet a szinpadi show tökéletes megörökítéséhez. De,  miután volt hangulatvilágításunk, szép fényeink és az emberek minket néztek, nem pedig a kütyüiket csesztették,(értem ezalatt mobil, videókamera, fényképező, stb.. ) tök jó volt a hangulat. Fütty, taps és üdvrivalgás.

Ezúton is meg szeretném köszönni mindenkinek, aki eljött és megnézett minket. Bullfrognak köszönöm a virágot! :)

csak nem?

Ebbe botlottam a stop.hu-n.  http://www.stop.hu/articles/article.php?id=376257 Meglepő módon emberi stílusban, viszonylag objektív véleményt írnak a hétvégi Erotika parádéról, teljesen meg vagyok rőőőőőkönyödve!   A bulvársajtóból már napok óta elegem van, mert olyan szinvonalat kezdenek megütni mostanában, amire én is, mint “gyakorlott bulvárhonlapböngésző kisiparos” is azt mondom, hogy -jajjaj, ez már nagyon fájdalmasan, embertelenül színvonaltalan….

Most hatalmas nagytakarításba kezdtem délelőtt, mert annyira sűrű volt a hetem, hogy egy szalmaszálat nem tudtam keresztbe tenni a lakásban. Eluralkodott a káosz és a kosz. A kezem szétmarja a hideg zsíroldó, könyékig turkálok a hypós vízben, és még hol a vége…. Istenem, bár lenne takarítónőm! :) Most csak feküdnék a kanapén, nézném ahogy helyettem dolgozik valaki… :)

Éjjel egy óra van… jóéjszakát Mindenkinek!

  A ház törpéi

Este, ha alszol, hallgat a környék,
kip-kop, a falban, járnak a törpék.

Mindnek a térdét veri szakálla,
görnyednek kétrét, övükben lámpa.

Mindnek övében kis lila lámpa,
csipkebogyóolaj annak a lángja.

Este, ha csend van, alszik a háznép,
moccan  a falban arasznyi árnyék.

Puttonyt hoz egyik, másik meg zsákot,
emez telt tarsolyt, amaz iszákot.

Mindnek övében kis lila lámpa,
elalszik nyomban mind, aki látja.

Zsákban, iszákban hozzák az álmot,
Borzinak nagyfülű zöld elefántot.

Orsinak kendőt, nappal és holddal,
hímesen rajta a rét, a hegyoldal.

Jancsi álmában trombita harsog,
fújja, csak fújja ebédre a marsot.

Nézz oda, indián lány lett a Nóra,
tolldíszben, íjjal pattan a lóra.

Fufika büszkén vezet egy taxit,
kezében kormány, meg sem áll Paksig.

Képeskönyvekkel játszik az Eszter,
lép képből képbe, szabad ezegyszer.

Balázska meg kap óriás sakkot,
királlyal ad ma Pistinek mattot.

Közben a házban, körben a falban,
kip-kop, a törpék járnak szakadatlan.

Néha megállnak, esznek és isznak,
olykor a konyhán felsír a vízcsap.

Nem hallja senki, alszik a háznép,
s kip-kop, már volt-nincs
a sok kis árnyék.

Mire a reggelt üti az óra,
nem leli őket Jancsi, se Nóra.

Tóth Bálint