Online lista

1 látogató van online
0 vendég, 1 bots, 0 felhasználó
Powered by Visitor Maps

Örök igazság a pénzről

orokigazsag

Quimby-Kócos kis romantika tejfogával a szívembe mart…

 Vasárnap délután. Quimby videókat nézegetek a youtube-on. Hmm… a dalszövegeik zseniálisak. Komolyan. :)   Gyűjtenem kell az erőt a holnap reggeli tv2 mokka izéééhez, tinglitangli: bemegyünk, beszélünk valami felszínes témáról, menni kell mer’ jól jön a reklám, kell hogy bennelegyekatévében…grrrrrrr…


Direktlink zum Video auf Youtube

“Autó egy szerpentinen
mely ki tudja merre tart.
Kócos kis romantika
tejfogával a szívembe mart.” 

Trambulin

Image_8612 Image_8787 Image_8881 Image_8895

 

Múlt héten egy céges naptárfotózáson voltam. Ők a cég: FER-VILL . Ha teljesen elkészül a naptár, itt a honlapjukon meg is lehet nézni. A dolog érdekessége az volt, hogy egy trambulinon kellett ugrálnom a studióban és akkor fotóztak, amikor pont a levegőben voltam. Nem sok kép sikerült, valahogy a testem és az arckifejezésem nem igazán tudta összhangba hozni magát, hihi! Mit ne mondjak, nem vagyok egy sportember, fél óra ugrálás után a tüdőmet gondoltam kiköpni, minden tagom fájt. (a hátam azóta is) Viszont érdekes volt, mert ilyen aspektusból még nem voltam megközelítve, szóval elmondhatom, mindig adódnak új, megoldásra váró helyzetek az életemben… :)

“…úgyis egy trambulin az életünk, félúton már nem lehet kiszállni…” Roy és Ádám, lásd alant. :)


Direktlink zum Video auf Youtube

Goomi -kész a klipp


Direktlink zum Video auf Youtube

Remélem nem lesz harag, hogy kitettem. Hmmm, cserébe itt a honlapjuk linkje: goomi.hu

Homloktükör

Új kellékkel bővült az ápolónős ruhatáram, a teljes hitelesség végett. Van egy drága tündér orvos megrendelőm, aki minden évben minket rendel legénybúcsú alkalomra. Állandóan van valaki a csapatból aki házasodik. Kérdeztem is pénteken, nem unják-e már a képem, mire mondta: nem, mert kicsit mindig változik a csapat, ő a biztos pont a buliban. Bár somolyogva hozzátette, lehet őt is már csak azért hívják, mert általa jövünk mi, hahaha!

Na, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy tavaly fonendoszkópót kaptam ajándékba. Idén is tudta mi a legnagyobb vágyam: egy homloktükör. Nem találtam szavakat.  Zseniális. Ezektől jó egy műsor. Mostmár bárki fülében közelről láthatom az… izéket… ööö… vagyis nem igazán akarom tudni, miket is láthatnék…   hihihi!

Visszatérve orvos bácsikra, ők azok a csapat, akik aranyosak, ha isznak. Alapjáraton nem szeretem a részeg embereket, de vannak akik jól tudnak inni és megnevettetnek. Műsor után, miután felöltöztünk, be szoktak özönleni az öltözőbe és rettenetesen jól lehet rajtuk szórakozni. Ezer  különféle elmés módon kunyiznak közös fényképet, autogramot, sörösüvegeket szorongatnak, amit a közös fotón sem hajlandók elengedni. Lehetetlen módon képesek felöltözni, mindenféle dolgokat aggatnak a nyakukba, egymás vérét szívják, majd a sofőrjeinket kínozzák hülyébbnél hülyébb kérdésekkel… ja, és fenomenálisan tudnak álmélkodni mindenen. Komolyan, néha jobban élvezem ezt a közjátékot, mint magát a műsort. Szóval van homloktükröm, és köszönöm nekik a péntek estét! :)

DSCF0034 DSCF0039

Nyuszika és a sapka esete a CKM hasábjain

Megint el vagyok maradva… jaj… Munka körül forog minden, a fene megette…. :(   Kezdeném azzal, hogy bementem a CKM-be tegnapelőtt, rápillantani a kis belső anyagunkra, ami majd augusztusban jelenik meg. Pantl Peti, akit szeretünk, mert egy tündér, és főszerkesztő, ő nem volt bent… Ahogy hátra somfordáltam a számítógépes részleghez, szokás szerint, hogy megnézzem milyen fotó kerül be a lapba.Majd sokkot kaptam a képszerkesztő bácsi monitora előtt. Annyira rossz képet választottak ki rólam, hogy csak álltam és nem értettem. Rövid értetlenkedés után kiderült, kb. 10 képet küldött át Nánási Pali rólam, amik nagy részén egy lila sapkát szorongatok vagy a kezemben , vagy a fejem búbján. A képszerkesztő kiválasztotta a legjobb képet, ami szerintem és mindenki szerint nagyon szép volt.  De Pantl Peti főszerkesztő bácsi herótót kapott amikor meglátta, ugyanis vele született ellenszenvvel viseltetik a fejfedők iránt. Rövid úton kipöckölte a gyönyörűségesen szép fotómat és utasításba adta másik keresését. Miután körülbelül két kép volt, ahol nem volt rajtam sapka, ezért abból kellett választani. A választás egy olyan képre esett, amin ugyan a testem nem volt rossz, nade a fej…. Teatyaúristen… mint aki épp citromba harapott. Mit citromba,ha egy teljes citromfa ligetet nyomtak volna le a torkomon, akkorse vágtam volna ilyen arcot. Riasztó volt, szó szerint. Összegyűlt a fél ckm és mindenféle szóvicc pufogtatása kezdődött a nyuszika esetéről, akin ha van sapka ha nincs… A képről kollektíve mindenki megállapította, hogy nem előnyös… Pfujjjjjjjj.

És elkezdődött a hadakozás. Átnéztük a többi fotót, mindegyiken volt sapka, amelyiken nem, ott valahogy nem volt elkapva a pillanat.  Kétségbeesett telefon Pantl Petinek. Sírás-könyörgés. Részéről elutasítás. A kalap és sapka nem illik a CKM koncepciójába, és amúgyis, nem nem nem és nem sapka…

Sírva hazakullogás. Éjjel nem alvás, magamat rettenetesen belehergelés. Reggel újult erővel ismét sapkás kép kicserélésére való próbálkozás….

A próbálkozás végül sikerrel járt, mert  Pantl Peti, aki egy tündér, engedett a negyvennyolcból, és azt mondta, esetemben kivételt tesz, bár sosem szokott ilyet, becsüljem meg magam. Nem illik a koncepcióba, elcsépelt és különbenis a kalap mongyon le, de na, az a másik kép tényleg nem szép, egye fene.

Úgyhogy most öröm van és bódógság és augusztusban szép leszek a CKM-ben. 2315-009 2315-027

Villámcsapás

Pár órája borzasztó élményben volt részem. Csabci barátommal pont a teraszon ültünk és azon elmélkedtünk, vajon elinduljunk-e vacsizni valahova. De eléggé lógott az eső lába, ezért nehezen akaródzott felállni a kerti székből. Pillanatokon belül elkezdett esni és nagyon villámlott. A szomszéd is a vasárnapi dinnyeevő versenyt nyomta a teraszán, mikor egy villámlás után olyan csattanás jött, hogy kishíján leestem a székből. Mondom is Csabcinak, ez valahova ide csapott…Pár perc múlva furcsa érzésem támadt. Előrementem az utca felé, akkor hallom, valahol nagyon közel szól a riasztó. Kiszaladtunk az utcára és azt látom, két házzal tőlem odébb, füstöl a tető. A szomszédok már kihúzták a kerti slagot és azzal próbálkoztak, de ez az erő kevésnek bizonyult.  Kérdeztem, mit segíthetek, de ilyenkor ugye, mit tud tenni az ember? Tűzoltók úton vannak, már hívták őket.

Csak álltunk, néztünk és szurkoltam, ne legyen nagy a baj. De a baj mégis elég nagynak bizonyult, viszonylag pár perc alatt értek ki a tűzoltók, de addigra a tetőn kellett felmászniuk egy létrán és elkezdték egy csákánnyal szétbontani a cserepeket. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de kivonult vagy 6 tűzoltóautó, rendőrség, villanyosok, elég súlyosnak látszott a dolog. Ott billegtek a csúszós tetőn,a viharban, teljes menetfelszerelésben, oltottak, bontottak, locsoltak. Közben gomolygott a füst, a láng, mindenki az utcán állt és szörnyülködött.

Igazából senkinek sem esett baja. Fizikailag. De egy többgyerekes család háza égett ki, amiben én úgy gondolom, életük munkája benne volt. Amikor azt láttam,hogy az alsó szintről is folyik ki a vizes hab az ablakon, komolyan azon gondolkoztam, mi érték veszett oda. Bútorok, ruhák, amikért az ember évekig gürizik. És nem is a pénz, hanem talán maga a tudat, a személyes holmik, gondolom értitek mire gondolok…a nagyi kakukkos órája, vagy ki tudja mi még, ami odalesz ilyenkor…

Visszatérve a tűzoltókra, igazából amiért ezt megírom, az az, hogy megdöbbentő volt őket munka közben látni. Akarom mondani ezzel azt, hogy lát az ember tévében, meg mindenhol dolgokat. Mentést, oltást ésatöbbit és  persze végiggondolom azt, hogy milyen nehéz is ez a szakma. (Akarom mondani: hivatás. ) De élőben nézni ezt, Istenem…. Merthogy ahova ki akartam lyukadni, az az,  hogy maximálisan minden tiszteletem az övéké. Míg elpakoltak és elvonultak, addig eltelt hosszú idő. Közben a rádiójukon hallottam, mennyi helyre szól a riasztás. Baleset, tűz és mindenféle iszonytató dolgok. És igen: a cicámat is lehozzák a fáról, ha úgy esik , hogy három napja ott kuksol.

Eddig is sokra tartottam azokat az embereket, akik miattunk vannak, értünk, hogyha baj van, legyen hova fordulnunk. Mert az életüket kockáztatják azért, hogy esetleg megmentsék a miénket. És felteszem a kérdést, miért? Hiszen nem is ismernek minket, nem vagyunk a rokonaik, a szeretteik, csak valakik, emberek. Pénzért? Hírnévért? Miért teszik? Vagy csak egész egyszerűen, így tudják nyugodtan álomra hajtani a fejüket, ha efféle dolgokat tesznek? Nem tudom. De büszke vagyok rájuk és köszönöm nekik, hogy vannak.

fire01

fire02

hmmmm...így kezdődnek ezek a dolgok... :)

shoot_me

angyal

Széééééép….
when angels cry

Álmatlan éjszaka

Ma nem jött álom  szememre. Szabó Lőrincet olvasok.  Adok belőle nektek is:

Holdfogyatkozás

Nyáréji tó. Jegenyék, álmodók.
Sugársokszögön körben ráng a pók.
Öreg ezüstben öreg topolyák.
Ünnepély ma a megbűvölt világ
s nagy némajáték: éjfél s egy között
Árnykúpunk hegye lassan átsöpört
az égi Gömbön, s úgy üzent felém,
hogy van a Földön túl is esemény.
De, lám, a csillag újra gyúl s tovább
hinti az űrbe halk álomporát.
Bár meg se moccan, rohan minden út.
Kúszik rólunk is a fekete kúp.
Búcsuzót gügyög a fülemüle.
Álommá zsongul a tücsökzene.
Majd a legpuhább lepke is elül,
a Hold a szomszéd kertbe menekűl
s ott játszik tovább, ezüstcsöndü fény,
a pók sokszögű tündérlemezén.

zokni-szandi?

Azt mondják az okosok a Velvet-en, hogy ciki a zokni-szandál combó. ( Itt a cikk, katt.)

Amin elgondolkodtam, az az, hogy szerintem nem… legalábbis nőkön, jól viselve iszonyúan szexi.

pinupgirls_zokniszandal
zokniszandal

Ha ló nincs, szamár is jó.

Nem értem az embereket. Mondjuk elég rossz hangulatban kapott ez az a kedves érdeklődő, aki tegnap délután műsort akart kukázni, a haverja legénybúcsújára.

Éppen az egyik bevásárlóközpontban gondoltam hogy beszerzek magamnak pár új fölsőt a nyárra. Meg ugye, mint tudjuk, a vásárlás a női depresszió ellenszere, főleg ha nem gondolunk bele abba, mennyi pénzt is költöttünk el éppen, felesleges holmikra, mert akkor aztán még mélyebbre süllyedünk a rosszkedv bugyraiban.

Nos, épp a próbafülkében álltam, és szomorúan konstatáltam, hogy rám semmilyen ruhadarab nem jó. Mellben kicsi, derékban nagy. Ha nadrág, akkor biztos combban szűk, derékban lötyög… na de ez végül is részletkérdés, de megalapozta a hangulatom.

Telefon csörög, felveszem. Aszondja a tag: legénybúcsúra szeretnék műsort rendelni, holnapra. Még viccesen megjegyzem, hogy -oh…elég későn jutott az eszedbe ez a probléma, nem? Mire jön a válasz egy lesújtó mondat formájában, ezt figyeljétek: – Bocsi, tudom hogy későn szóltam, már mindenkit végighívtunk. Már minden más lány foglalt holnapra….

Ott abban a pillanatban úgy álltam a próbafülkében, mit egy rakás szerencsétlenség. Kezemben 5 darab felső, amiből egy se jó rám, a nadrág szó szerint veszi a mondást: miszerint tehénen a gatya….

Mondom neki: jaa, hát ha ló nincs, szamár is jó? Végülis éjfél körül van még időpontom….

majd megbeszéli a haverjaival….azóta hív…

Egy világ omlott bennem össze. Mondott volna bármi mást, de na… egy nőnek ilyet… Inkább meghallgatok egy kegyes hazugságot, hmmm….

Ezt az sem tudta felépíteni, hogy tegnap este jól sikerült műsoron voltam. De na, az ember hajlamosabb a rossz dolgokat jobban a szívére venni, mint a jóval a boldogságérzetét növelni. Hiába szidok emiatt másokat, én is hamarabb veszem észre a rosszat, mint a jót. Hát ilyen gyarló az ember, bakker….

cipőőőőőőőőőőőő

Cipőbuzi vagyok.  Így eccerűen.

Van körülbelül 100 pár cipőm, amit nagyrészt nem hordok, ugyanis nincs hozzá mit felvennem. Bárhova megyek a világban, rögtön a cipőboltok kirakatait lesem. Férfiember legyen a talpán, aki mellettem ezt a mániát elviseli, hihi!  A világ pénzét képes lennék cipőre elkölteni.

Miután nem vagyok túl magas növésű, ahogy saját pénzemből az első cipőmet egyedül megvehettem (18 éves voltam) , azonnal egy fa talpú , magassarkú szandált vásároltam. És azóta is gyakorlatilag minden cipőm magassarkú, legyen az edző, papucs, csizma, lábujjközévágós, vagy teljesen zárt.

Tegnapelőtt rózsaszín cipő vadászatra indultam, és zsákmány nélkül értem haza. Egyszerűen azzal problémával találtam magam szemben,  hogy ebben a városban nincs az ízlésemnek megfelelő cipő rózsaszínben, ami van, az is megfizethetetlen. Egy boltban találtam retro stílusú parafa talpú szandált, de nem volt a méretemben. És nem is rózsaszín volt, csak piros, fehér csikokkal…. Eh…az eladónő majdnem rámsózta a sajátját, amit már széthordott, (el is volt szakadva) mondván háromezerér odaadja, ne aggódjak, vegyem meg, az új is így fog kinézni, elég ha háromszor veszem fel. Elképesztő… Nők….

A neten böngészve olyan cipőkre bukkanok, hogy valami BOTRÁNY! Ilyenkor elhatározom, hogy azon nyomban cipőboltot nyitok és végre meggazdagszom. Majd rájövök, senki sem fog 100 angol fontnak megfelelő összeget adni egy cipőért, legalábbis az én boltomban tuti. És ilyenkor elkeseredem.

cipo01

“1972:  hasra esik az első nő parafa talpú szandáljában. Milliók követik. ” -Vogue

parafa

Jim Morisson – The Lizard King

Jim Morisson. A “the Doors” együttes legendás énekese volt. Ma 37 éve annak, (1971. június 3. ) hogy állítólag párizsi lakásának fürdőkádjában holtan találták. Vannak, akik azt állítják a CIA ölette meg, vannak akik azt állítják él.  Zárt koporsóban temették el és sosem boncolták fel.

Hmm. Én azt gondolom, valahol, egy ennél sokkal jobb világban issza a whiskyt, James Dean, Michael Hutchence, Brandon Lee, Jimi Hendrix, Marilyn Monroe és még pár, hasonlóan járt kolléga társaságában. Sokat jelentett nekem. R.I.P.

Magány

Olyan törékenyek vagyunk.

Kérdések gyötörnek, de
megválaszolni nincs bátorságom.
A kijelölt utat követem,
pedig nem szegélyezi más,
csak keserűség és fájdalom.
Halálom napja a legbensőségesebb
magányom.

Tudomást sem veszek róla,
de távoli tájakon
már körvonalazódik a halálom.

J.M.


Direktlink zum Video auf Youtube

Egy kis meglepi :)

lesbo_dorothyblack

http://www.pornerotoons.com     (Hard Working Girls)   hihihihi!  Vigyázat, pornográf képek!!!! Mindenki csak saját felelőségre kattintson! :D