Ti kinek drukkoltok?

Tartoztam még régről egy reklámízű poszttal arról, hogy Sopronban a Tercia Étteremben mennyire iszonyúúúúú finomat ettem. Aztán valahogy bokros teendőim közepette elfelejtettem megírni ezt, de most, ismét aktuális Sopron. Ugyanis kezdődik a Volt fesztivál, ahol csütörtökön Billy Idol bácsi nyomja, és lesz Quimby is, meg minden, ami szemnek fülnek ingere. ( Éppen azon okoskodom Marcsikámmal, hogy ejtjük meg ezt a túrát… le kell jussunk holnapután, nincs mese. )

Nem bírtam megállni, hogy ne tegyem fel ezt a képet, amin éppen a lift előtt megterítve eszem egy olyan steak-et, amire nincs szó, annyira finom…..mmmmmm….

Tehát a reklámízű poszt szó szerint értendő, ugyanis ha Ízeket akartok érezni, nagybetűvel, akkor üljetek be egy kajálásra a Terciába. És irány a VOLT.

Szombat éjfél, ülök a körúton a töröknél a teraszon. Két pofára tolom a gyrost az arcomba, mikoris a következő beszélgetésre leszek figyelmes.

Lány: … igazából most arra gondoltam, hogy meg kéne alapoznom a jövőmet… talán nem a Zarában kéne vásárolnom, hanem a H&M-ben, vagy talán még ott sem? …. de én csak minőségi ruhát vagyok hajlandó felvenni, és 30ezer alatt nem vásárolok ott….

Fiú: …igazad van, nagyon fontos a minőség….

Lány: … az a baj, hogy rájöttem, semmi sem érdekel mostanában, nem jó ez, jogsit is meg az iskolát is kéne csinálnom, de valahogy nem tudom, mi érdekel igazából…. szóval az a baj, hogy nekem fontos a stílus, és ezért nagyon fontos hol vásárolok, ez érdekel igazán…de a jövőmre kéne gondoljak, nem szabadna költekeznem… de hát nem mehetek a kínaira…éééérted, a stílus és a minőség….

Ennél a pontnál hátrafordultam: tipikus elsőrandis párocska, pasin laza öltöny, kislány semmitmondó arcú, 23körüli fruska…. és be nem áll a szája, a pasi a későbbi  laza cida érdekében lelkesen átérzi a problémát….

Lány: … egész nap semmit sem csinálok, olyan rossz, nem tudom mit kezdjek az életemmel, a Sanyi is alig jön, nem találkozunk már…szóval nem tudom, lehet nem kéne a Zarában vásárolnom, te mit gondolsz erről, ugye megértesz engem….

Amíg tömtem a búrám, addig ment ez a párbeszéd. A végén már nem bírtam tovább és hangosan röhögni kezdtem… Fú vazzze….. valahogy megértem Sanyit.

Talán mert a fotóbolt nem csak azért van nekem, hogy lapos valagból brazil segget csináljak, meg lógó ciciből Pam Anderson csöcsöt. :)  Najó,  jövő héten megyek tetováltatni.  A következőt szeretném, folyóírással a tarkómra: Ignoramus et ignorabimus.

Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.

Máté.7.8.

Ma este a Mátrában léptem föl és míg megjártam az utat, láttam  7  őzikét.:)

(Még négy cicát, de az nem számít.)

Kérem alássan az Urakat és Hölgyeket , akik kattintásaikkal generálják a forgalmat eme internetes portálon, ezt a tevékenységüket tegyék a napokban sűrűben. Ugyanis meglepetéssel készülök tisztelt olvasóimnak, eme meglepetés pedig előre kiszámíthatatlan időpontban érkezik.

Munka előtt, ha már kisminkelődve voltam, csináltunk nektek havast… csak mert siránkoztok, hogy kevés a kép… most én siránkozom, mert cidri volt odakinnt. Photo by: Blaschi

Direct link to video at Youtube

“Nevet a gróf, nevet a tót, nevet a Csortos, nevet a Kohn,
Nevet az ember, ilyen még nem volt.
Kacag a Spock, kacag a Spitz, kacag a Spitzer, kacag a Blitz,
Kacag az ember, nincs is benne vicc.
Röhög a Bloch, röhög a Blum, röhög a Kohn és Grün,
Röhög a Gósz, röhög a Klein, röhög a Silverstein.
Remeg a háj, röcsög a máj, reped a mellény, a vese fáj,
Nevet a színház, hál’ Isten good bye.”

Én konkrétan a földön fetrengtem a röhögéstől.

Ismét elrepült egy év felettem. Idén sem sikerült jobbá válnia a világnak.

Idén azt kell mondjam hemzsegtek körülöttem a semmittevő ingyenélők, a mások hátán felkapaszkodók, az álszentek, a mindenáron híres akarok lenni emberek, és az anyjukat egyforintért eladó, mindenkin átgázoló törtető alakok. Nem volt hiány hazugokból, áskálódókból, kígyók-békákból…

Csak, hogy mégse feküdjek le így karácsonykor szomorúan, azért találkoztam kedves emberekkel is. Olyanokkal, akiben még létezik gerinc, emberiesség, nem akarnak manipulálni, mindent a saját hasznukra fordítani, és nem akarnak mindenáron pénzt keresni vagy címlapon lenni. Nem lopnak meg, vernek át és hazudnak a szemembe.

Ők azok, akik miatt nem ugrok a kútba, nem iszom sósavat és nem vetem magam a sínekre.

Azt kívánom mindenkinek, legyen a jövő évben minden nap karácsony. Ne csak akkor gondoljunk másokra, akkor szeressünk, amikor be van karikázva a naptárban a “szeretet ünnepe” .

Mi van az év többi napjával? Nem lehet egy napos jófejséggel meg nem történtté tenni 364 nap gonoszságot. A karácsonyi jófejség nem egy rohadt bűnbocsájtó cédula, amit ha megvásárolunk, a lelkünk tiszta lesz, fehér, mint a hó. Nem elég elmondani tíz miatyánkot és húsz üdvözlégyet, majd folytatni a jól kitaposott utat. Mert így aztán túrót se ér a karácsony. És akik ezt tudják, nos… miattuk mondom azt, maradok még remélem pár karácsonyt itt, ezen a bolygón…

Karácsonykor

A szent estén majd eljövök ide.
Álmaim szekerébe fogatok
És szólok fantáziám táltosához:
Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok,
És álomhintón eljövök – ide.

Itt minden fehér lesz, – fehér, s halott.
Csak egy hang lesz a halott rengetegben:
A zúgó patakok.

És én fenyőtől fenyőhöz megyek
És minden fenyőt megsimogatok.

És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?

És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, -
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk…
Néked ajánlom égő szívemet…

Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng.

Reményik Sándor

Lady Dorothy Brilliant és Lady Purr-fect Cat-Caste úrnője…
komolyan mondom, elment az eszetek!
Szegény Attila, lassan már egész hátralevő életében rajzolni fog miattatok.