|
Maria Bellucci és én cowboyt játszottunk, mert Karcsi a Pilisi Sólymok motorosklubtól volt olyan drága, hogy odaadta a klubházat azaz az éttermet fotózni. Basszus, Viki megkért tegnap, hogy menjek át az oviba, megnézni felvették-e a kislányát. Az ovi egy sarok, de épp depressziós rohamom volt, szokás szerint bőgtem és nem mentem sehá. Gondoltam majd ma. Ők türelmetlenek lévén, este az apósával erre gurultak. Az ovi zárva volt, após átugrott a kerítésen, hogy megnézze a papírt az ablakban. Ma gipszelik mindkét kezét. Hogy lehetek ennyire, ennyire, de ennyire… szar alak…. Nos, megtértem köreitekbe ismét…. Talán több időt töltöttem távol, mint illett volna, sajnálom… nem hanyagoltalak el Titeket teljesen, mert gyakran felugrottam megnézni mi a helyzet a kommentekkel, de valahogy nem volt ihletem írni. Barcelona után elindultam Németországba, ahonnan öt nap után két kilóval könnyebben és egy mandulagyulladással gazdagabban jöttem haza. Kérdéses volt az is, hogy fenn maradó két estét meg tudom-e csinálni. Bocsánat kérek mindenkitől, mert nem vettem föl a telefont, nem válaszoltam az emailekre, üzenetekre. Négy napig feküdtem az ágyban delíriumban, nem ettem, és inni is csak teát sikerült. De a show-nak folytatódni kell. Az orvos azt mondta, ha egyáltalán felkelek, kórházban kötök ki. Ezekkel a kilátásokkal, begyógyszerezve, 39 fokos lázzal ültem a ferihegyi reptéren péntek délután 4kor. Öt órával később már műsoroztam, éjjel kettőkor pedig magam sem hittem el, de kedvenc német clubtulajunk a múltkor említett motorosklub helyi székházában próbálta belém erőltetni azt megihatatlan kék löttyöt, ami a kedvenc italuk. Én nagy röhögések közepette toroköblögető vízzel akartam megitatni, amire ráfogtam, hogy abszint. Mit tesz Isten, valami megtáltosodás tört rám… lehet hatott a sok kacsintás, amit küldtetek. Szombat éjjel ismét meló,vasárnap a reptérről hazaérve már indultam is tovább, megmenteni egy holland legénybúcsús csapatot, akiknek épp egy sztriptíz hiányzott a bulijukból. Azért, bevallom férfiasan, eléggé megreccsentem ezalatt a két hét alatt… Azóta már eltelt hosszú idő, de erőm még most sem több, mint egy marék lepkének. Szerdán fotózunk Macho Alien Gergővel, de most már fel és nem le kell rólam retusálni a kilókat. Az Alkonyattól Pirkadatig Klubban fotózunk majd western jellegű sorozatot, cowboykalap, whiskey, póker, Maria Bellucci. Dóri hepi, mert újra rám jön a szakadt farmerom, amiben huszonévesen járkáltam koncertre. Ez volt Dóri 2001 október 26.án. Nem röhögni…. Hell yeaaaaahhhhhh…..
Ma ezt a levelet kaptam. Ez az idei, sőt, az elmúlt évek legcukibb levele… megosztom veletek.
Hazajöttem ebből a Barcelonai hakniból, inkább nem nyilatkoznék, mert életem legrosszabb kiállításán vettem részt. Nem vagyok prűd, már miért is lennék az, de amit ott láttunk, még nekem, sokat látott embernek is megdöbbentő volt. Sajnálom, mostanában nem tudok túl sűrűn írni. Ennek az az oka, hogy túl sokat vagyok külföldön, amikor pedig itthon vagyok is csak aludni és dolgozni van időm… Bőröndökből élek , kiállításról diszkóba, klubból fotózásra, legénybúcsúba, onnan jó esetben az ágyba, rosszabb esetben újra autóba zuhanok. Múlt héten alvás nélkül tettem meg a Bp-Mannheim, meló, majd vissza Mannheim-Bp távot, hazaérve délután még megvártam drága gyerekkori barátom, aki csak aznap ért rá átugrani megbeszélésre…Röpke 40 óra ébrenlét után nem sikerült magam kipihenni, azóta sem… Holnap Bécsből indulunk Barcelonába. Kívánjatok nekem jó szelet. Nagyon boldog vagyok, hogy mindent megkapok a sorstól, amit kérek. Már csak egy valami hibádzik. Nem lehetne ezeket szépen sorban , időben egymás után tenni? Mert így egyszerre nem kicsi problémát okoznak. Talán, ha nem a nyakamba borulna minden, hanem kis adagokba kapnám, fel is tudnám dolgozni ezt a sok szépet és jót…. Amikor munkát és pénzt kértem, nem úgy gondoltam, hogy ennyit egyszerre, mindent azon nyomban. Amikor lehetőséget kértem, nem úgy gondoltam, hogy ezret egy napra. Nem jó érzés, hogy cserben kell hagyjak másokat, mert mérlegelnem kell. Óvatosabban kell kérjek ezután. Mert úgy látszik tényleg megkapom. Szerda éjfél körül, állítólag szívelégtelenségben, meghalt Peter Steele, a Type O Negative énekes-énekes-basszusgitárosa. Nyugodj békében, Peter… Legyen Neked könnyű a föld. A zenéden keresztül élni fogsz bennünk… Ma este 10re megyek a RADIOCAFÉ-ba, 98.6. Elirigyeltek a Winkleréktől, szóval a téma a forgatás lesz. Sajnos csak egy órám van, mert utána műsorom van még éjjel. Nem is tudom, mit írhatnék, olyannyira teljesen más dolgok foglalkoztatnak manapság, mint a biznisz. Sokan tették fel mostanában nekem azt a kérdést, mi lesz, ha nem lesz ez. Igazából mindig azt válaszoltam, amíg ennyi felé kellek , nem lehet gond. Ez így is van a mai napig, hiszen munkából van elég, túl sok is, sőt ahová megyek, mindenhol elhalmoznak virággal, ajándékkal, elemózsiával, csokival…. ez nagyon jól esik az egómnak, ami nem nőtt valami hatalmasra. Szeretek műsorozni, imádom a szakmám. De gyűlölöm azt, amit kapok ez miatt, és ami felé tart a világunk. Az igazság az, hogy hiába mindez, el kell kezdenem gondolkodni másban. Meghalt a lelkem, rosszul vagyok a sok féreg, gonosz embertől, aki ebben a tóban halászik. Hiába megyek minden héten rádióműsorba, tévébe, hívogat újságírók garmada, elég volt. Szívesen elmegyek most is, de egyre keserűbb a dolog. Elvesztettem valakit, akit nagyon szerettem, ő más utat választott. Kicsit nehezen keresem most azt a kitaposott ösvényt, amin eddig jártam. Megvan az valahol, csak tennem kell egy kitérőt, hogy újra visszataláljak. Ez már nem az a világ, ami régen volt. Be kell lássam, senki sem az, aminek látszik. Főleg, hogy a legfényesebb fény veti a legsötétebb árnyékot. A megítélése a munkánknak már teljesen lealacsonyító. Köszönhetem ezt annak, hogy egy kezemen meg tudnám számolni azokat a nőket mind a szakmámban, mind a médiában, akik nem abból élnek, vagy éltek, hogy prostituáltak. Hiába hirdetem fennen azt, hogy én nem vagyok mindenre kapható, megítélnek a többek kapcsán. Valljuk be őszintén, egy fecske nem csinál nyarat. Ez a “szakma” teljesen lezüllött, köszönhetem ezt nagyon sok mindennek- mindenkinek. Szóval, szó ami szó, belekezdtem valamibe, ami teljesen más dolog, amivel eddig foglalkoztam.Semmi köze a vetkőzéshez, az erotikához. Még nagyon az elején vagyok és hetek fognak eltelni, mire látható eredményt tudok felmutatni. Talán nyár közepére , vagy még előbb, minden összeáll és elkezdődik az életem egy teljesen más szakasza, amit reményeim szerint legalább annyira szeretek majd csinálni, mint a mostanit. (Gondolkodom a sóbiznisz más ágában is, hatalmas ötleteim vannak, csak kevés időm… ) Ne aggódjatok, mert a szakmám nem adom fel teljesen. Csak kicsit más vizekre is evezek mellette. Továbbra is lehet Mészáros Dóra műsort rendelni, fotózni is fogok. Nem mehetek nyugdíjba, amíg özönlik a munka. De gondolnom kell arra, ha egy reggel arra kelek, hogy totálisan hányok az egésztől, tudjam azt mondani könnyű szívvel, hogy elég volt, béke veletek. Ha már ennyire belementem ebbe a forgatásos témába az Ezeröcsiben, úgy vagyok per pillanat vele, hogy lássuk is, ne csak halljuk… Így történt meg az, a MÉSZÁROS DÓRI BLOG történetében először, hogy olyan backstage képet töltök ide fel, ami egyeseknek sértheti a vallását, erkölcsét és kiabálhatják, hogy vizuális környezetszennyezés. Íme egy idilli kép szerda délutánról, mikor is Peaches szájjal illeti Mészáros Dórit, mindezt Alien Gergő fotózza hatalmas műgonddal. A képbe belelóg a pussylight-ot tartó világítóbácsi, képet készítette Blaschi. Mindezt köszönhetitek Winklernek, aki volt kedves annyira belevinni a témába a bugyival, forgatással és hiv-teszttel kapcsolatban, hogy innentől már semmi sem lehet tabu.
Hajnal, legalábbis nekem még az, legmélyebb álmomba csörög bele. -Háálóóó. Mészáros Dórit keresem. -Parancsolj, miben segíthetek (legálmosabb hang a világon) -Szeretnék veled megismerkedni, levelezni és a pályázatra írni, mert a missziód amit teljesítesz az erotika iparágban, annyira megfogott. -Öööööö… ? Akkor légyszíves küldj nekem emailt, majd elolvasom…felébresztettél… (lehet még álmodom hangszín) -Nem akarok az info@-ra küldeni emailt, mert azt nem te olvasod és nem szeretném ha más olvasná…mert blablabla (beszél) -Felébresztettél…. az az én emailcímem, de kérlek, aludtam…. azaz aludnék…. (elhaló hangszín) -De az emailcímedre akarok írni, adjál egy privát címet… talán a dora@…blablabla (mondja és beszél) -FELÉBRESZTETTÉL! (dühös álmos hangszín, enyhén lila köddel tarkítva) -Ne haragudj, mivel engesztelhetnélek ki? …(és beszél tovább) -Azzal hogy leteszed a telefont… pípípípípíp Isten bocsássa meg, bűnöm, de kinyomtam. Ma délután MÉSZÁROS DÓRI a NEO FM-en, az EZERÖCSI-ben. Öttől hétig vagyok adásban. A “zinterneten” is lehet nézni élőben, szóval hajrá. Too tough to make some friends Friends always call you I’m trying to prove Too tough to make some friends Well everything changes Well I’m trying to prove Too tough to make some friends Érdekes kérdéseket vet föl bennem ez a videó. Nagyon sok támadás ért mostanában, nemcsak engem, hanem más “celebeket” is, hogy az érték, amit képviselünk, nem jó példa a fiatalság számára. Ezeknek az okoskodó tojásoknak üzenem, legyenek szívesek megnézni az alábbi videót. Szerintem a magyar társadalom nem miattam és más modellek-színésznők-zenészek vagy média-léhűtők miatt tart itt, ahol tart. Miattam akarnak 10éves kislányok celebek lenni? Nevetnem kell. Régebben a kislányok ugyanúgy királylányok, színésznők, énekesnők akartak lenni. Ha visszamennénk az időben, mondjuk a középkorba, mit mondana egy kislány? Mi szeretne lenni? Jobbágy, paraszt, mosónő, vagy cseléd? Nem királykisasszony, áááá, dehogy…. Gondolom miattam nem tudja az utca népe azt sem, mit ünneplünk ma, március 15.én. Nagymama korú nők nem tudják, meglett férfiak szintén. Biztos a nagymama is celeb akart lenni kiskorában, ezért nem tanult és buta maradt. Vagy annyi pornót nézett, hogy elfelejtette ki volt Kossuth Lajos. Miattunk, “rossz értékeket közvetítő sztárok” miatt van ez? Amerikában, ahol a pornósztárokat személyi kultusz övezi, AVN díjátadó, vörös szőnyeg, fehérneműket, cipőket adnak el a nevükkel, stb… Nos, abban az országban mindenki tudja, mit ünnepelnek július 4.én. Nahát… Ha választanom kéne, mi legyen majd a meg nem született lányom, inkább legyen sztriptíztáncosnő, ha az akar lenni és boldog ember lesz (persze közben végigrugdosom az iskoláin, ha kell, szépen sorba, az egyetemig) mint titkárnő a főnök kanapéján, a férjéből élő aranyásó, lopós-hazudós politikus, vállalkozó… vagy csak egy szimplán megkeseredett nő, aki abban lel csak örömet, hogy másokról rosszat mond ír, pletykál és fröcsög. Még szerencse, hogy van egykét ember, aki nem így gondolkodik, megvéd a majmokkal szemben. Különben még a végén tényleg elhinném, hogy Mariska néni Mészáros Dóra miatt hiszi a Himnuszról, hogy a Nemzeti Dal. Nos, mostmár mindenki számára kiderült, hogy kész a MEGLEPETÉS! Remélem tetszik Nektek, mert ez még csak a kezdet! Dübörög a web 2.0. Köszönöm a türelmet… mindenkinek. Tegnapi interjú a Muffin-on. Miután állandóan kérdeztek és panaszkodtok, hogy nem adok választ: talán ebből egy-két dolog világos lesz. Interjú itt: Még az ősszel csináltunk Marosfalvi Péter fotóssal, website itt: http://www.marosfalvip.com/ egy sorozatot a Playboy fotópályázatára. Aztán, mit tesz Isten, a sorozat harmadik helyezést ért el a versenyen, a Playboy világa kategóriában. Így történt, hogy Mészáros Dóri ismét az újságban van, ebben a hónapban. Trehány disznó vagyok. Ma két teljes órán át kellett porszívóznom a kocsit, akkora volt benne a kosz. A mumifikálódott bonbon, ami még össze is volt taposva az ülés alatt, csak a jéghegy csúcsa. Volt ott minden, még talán halott orosz katona is, az ülésen lévő morzsákból kitellett volna egy kiló kenyér. Minden pillanatban itt vagy a lelkemben.Bár csak meddő ostoba férfi vágyakozás mégis elpusztithatatlan.DÓRÁnak hivják aki ott van minden álmomban..reménytelen pusztitó évek sodrása után végre RÁD TALÁLTAM,igy van értelme felkelnem reggel,hogy RÁD CSODÁLKOZZAM.Már azthittem minden elveszett és maga alá temet a magyar valóság.De és ezért nem lehetek elég hálás,te utat mutattál.Lényed forró varázsa megperzsel minden éjjel.ÉS azért vagy,hogy hitem ne essen széjjel.Ott leszel velem ha üt az utolsó óra.De ezt se bánom majd,ha velem lesz MÉSZÁROS DÓRA.. Saját vers.ha gondolod majd a blogodban leirhatod hogy tetszett e neked.puszi Szabolcs Kedves Szabolcs, nem győzöm hangsúlyozni, lehet megjegyzést fűzni a blogbejegyzésekhez is! Itt, ha rákattintasz a “hozzászólás” szóra, minden bejegyzés alatt van egy, ide is tudsz írni… Ezt üzenem nem csak Neked, hanem a többieknek is, akik a vendégkönyvemben próbálnak beszélgetni. Beszélgetni itt lehet…. |
||
|
Mészáros Dóra Blog © 2010 Minden jog fenntartva. Tilos a blog bármely fotójának, írott anyagának vagy részletének a szerző írásbeli engedélye nélküli újraközlése. |
||
Gergő ismét a helyzet csúcsán volt. Bár éjfélkor még csak tébláboltunk, éjjel kettőre ezek a képek sikeredtek. 
