Online lista

5 látogató van online
3 vendég, 2 bots, 0 felhasználó
Powered by Visitor Maps

Zene Dóji

Pár álmatlan éjszaka után, végre sikerült bepasszíroznom ide jobb oldalra egy kis widgetet. :) Úgyhogy ha valaki kíváncsi, mik most a kedvenc zenéim, vagyis mi szól az Aviator-ban, jobboldalt meg lehet fülelni. Vigyázat, egy csöppet sincs finomkodás. :)

Mészáros Dóri naptár 2013

calendar-cenzored

Ha valaki szeretne dedikált Mészáros Dóri naptárt, az jelezze nekem az info@meszarosdora.hu emailcímen. :) A3, álló formátumú, az ára pedig 2990 Ft, plusz postaköltség. :) És miután nem nyomattam ezermillió darabot, már majdnem elkelt mind. Szóval sietni kell, mert aki lemarad, annak nem marad. :P

az éjszakai programom

Jól elhanyagoltam az ittlétemet, mert mindenféle szent szart mókolok, ide-oda, keresztbe-kasul, a fészbók fanpédzstől át, az instagramig, közbe még félúton elvesztem a tumblr útvesztőjében, a twitterről már nem is beszélve. :D Összesen nem történik velem ennyi dolog, hogy ezeket mind feltöltsem tartalommal. :D De miután úgy összekötöttem mindent mindennel, hogy bármit teszek, az összesen egyszerre megjelenik, úgy érzem a küldetésem befejeződött, elégedetten aludni térek, és rákészülök az utolsó nagy titok leleplezésére, ami csak nektek, csak most és csak a ti kedvetekért készül.  És az lesz a különbség majd e sok minden és az között, hogy azt biza, akkor is frissítenem kell naponta, ha világvége lesz is. Majd megfogjátok majd látni, miért.

Dora Butcher

Igen, rég jártam erre… de meg volt az oka. :) Dolgoztam valamin, egy nagy vágyam megvalósításán, aminek az eredményét alant látjátok. Íme az új életem… ;)

tankcsapda_

A

Azt mondják, minden betegség lelki eredetű. Pl. a “ki nem mondott” szavak torokfájást okoznak. Tegnap kimondtam őket, mert nyomták a lelkem. Erre most már nemcsak a torkom, a szívem is fáj… :/ fasza…

Lost Little Girl

Töredelmesen bevallom, az elmúlt pár hónapom nem volt könnyű… a végére úgy elvesztettem önmagam, hogy még most is keresem. …bízom benne, hogy meglelem, legyen bárhol, talán

“itt lesz a szekrényben
a kávés csészében
vagy tán a szőnyeg alatt
az ajtó mögött nem néztem
egy sötét sarokban
nyilvános wc-ben
a körúton egy kávéházban
budai erkélyen”

Kívánjatok szerencsét nekem. Rámfér.

:)
“You’re lost little girl
You’re lost little girl
You’re lost
Tell me, who are you?
Think that you know what to do
Impossible, yes, but it’s true
I think that you know what to do, yeah
Sure that you know what to do. ”


Direktlink zum Video auf Youtube

mindennapraegymese

Anutááám szintén mentett macskája, Borzi már nem borzas, mert deréktól lefelé egy darab szőre nincs. Múlt héten horroráron vettek tőle vért és allergiavizsgáltak, ma megjött az eredmény. Borzi minden létező atomra és molekulára, kajára, tejre, porra és bolhára allergiás. Az agyvérzés szélén egyensúlyozok… az, hogy én minden takarítás után úgy nézek ki, mint a ki mérgesszömörcébe esett (poratka) az egy dolog… de hogy ugyanez egy macskánál is, nemáááár. Idióta egy világ már ez, a macskák már tejet sem ihatnak… :(

Közlemény: Zimány Linda segítségét is kérik az éhező kutyák

Kedves Újságíró, Szerkesztő!

Többen kérték, hogy nyilatkozzunk, de mi nem nyilatkozni szeretnénk, hanem az éhező kutyákon segíteni.

Kérjük, hogy olvassa el, és ha lehet, publikálja a csatolt közleményt, melyben Maria Bellucci barátnőmmel mondjuk el a véleményünket arról, ami ma történt.

(Emlékeztetőül: http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2011/03/31/maria_bellucciek_kiakadtak_zimany_linda_millios_kutyajan/ )

Köszönettel:

Mészáros Dóra:  playmate, striptease-táncos

5 zsák tápot nem tudunk összeszedni az éhező kutyáknak!

Hétfőn jártunk Kecskeméten a Menhely az Állatokért Alapítványnál, előtte a facebook-on (http://www.facebook.com/DoraMeszarosPersonalPage) kértem mindenkit, hogy segítsen, mert éheznek a kutyák és segítségre van szükségük. Aztán jött a hír, hogy Pakson rettenetes a helyzet, én pedig borzasztóan rosszul aludtam, mert azon gondolkodtam, hogy mit tehetnék, hogyan segíthetnék még ezeken az állatokon. Reggel a kávéval a kezemben a gép elé ültem, erre belebotlottam a hírbe, hogy Zimány Linda egymillió forintos kutyát akar. Talán így érthető, hogy ez a hír nálam és Marcsinál is kiverte a biztosítékot – de nem irigységből!

Tévedés ne essék, nem vagyunk irigyek Lindára, nem is ismerjük őt, csak látásból, semmi jogunk beleavatkozni abba, hogy milyen kutyát szeretne – csupán nap mint nap azzal szembesülünk, hogy nyomorognak, éheznek a menhelyen lévő állatok, és szinte senki nincs, aki segítene nekik!

Én amikor lent vagyunk valamelyik menhelyen (erről többet a blogomban lehet olvasni: http://www.meszarosdora.hu/wordpress/), akkor a szívünk szakad meg, mert mindegyik kutya sír, legszívesebben az összeset hazahoznám – de ezt nem tehetem, már csak azért sem, mert befogadott macskáink vannak.

Olyan módon segítek, ahogy erre képes vagyok: táppal, illetve kétkezi munkával – vagy ha kell, a testemmel, arcommal, nevemmel. Amikor a Fehérkereszt Állatvédő Liga pár hónapja felkért arra, hogy tiltakozzunk az ellen, hogy a szőrméjükért legyilkoljanak állatokat, akkor is gondolkodás nélkül elvállaltam, és lettem a kampány egyik “arca”. A fotók láthatóak a Fehérkereszt oldalán.

http://www.feherkeresztliga.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=288:itt-a-meztelen-igazsag-&catid=34:aktualis&Itemid=48

Én annak örülnék, hogy ha Zimány Linda a celebritását, ismertségét – a maga eszközeivel – még inkább az állatok javára hasznosítaná. Tudom, hogy támogatott már állatokat, de ha valóban szeretne egy ilyen különleges kutyát, akkor gondoljon arra, hogy ő minden tettével és mondatával példát mutat másoknak.

Bár nincs ebbe beleszólásunk, de végtelen örömmel vennénk, ha csatlakozna az állatvédelemhez úgy is, hogy addig is, míg nem kapja meg a kutyát, más négylábúakat támogat. A paksi menhelyen éhező kutyák, vagy a kecskeméti Menhely az Állatokért Alapítvány (http://www.menhely.eu ) pártfogoltjai nagyon hálásak minden falat élelemért – és addig is simogathatná, sétáltathatná őket, játszhatna velük – ezzel pedig követendő példát mutathatna mindenkinek! Állatok élete múlik nap mint nap azon, hogy van-e elég támogató, van-e elég példamutató ember!

Nekünk sajnos most sem sikerült elég tápot szerezni, hiába kértünk innen és onnan – de hiszem, hogy ha Linda az ügy mellé állna, akkor jó pár hétre megoldódhatna valamelyik menhely élelmezése.

Nem vagyunk irigyek a kutyájára, biztos nagyon jó helye lesz a kisállatnak Lindáéknál – csak arra kérjük őt, hogy segítsen a többi, gazdátlan kutyán is!

Kérjük Lindát, hogy akár velünk (ennek nagyon örülnénk), akár önállóan támogassa valamelyik állatmenhelyt – hiszen azt már látjuk, hogy a kutyákért rajong. Segítsünk közösen!

Mészáros Dóra, Maria Bellucci

Web: www.meszarosdora.hu

email: info@meszarosdora.hu

Jelentés a harci helyzetről

Nos, jelentem, sikerült némi kaját összetarhálunk. Azt kell mondjam, szégyenszemre csak 3 embernek köszönhetem meg a segítséget, név szerint: Bölcskey Mihály, Varga Gábor és Maria Bellucci tesókám. ♥

Délután érkeztünk oda, és alig bírtunk elszabadulni, mert az összes kis négylábút mind meg kellett simogatni. Megint félórás gyötrődésbe tellett egy  drága kis szőrös kiválasztottamat visszatenni a ketrecbe. Elhoztam volna, minden további gondolkodás nélkül, ha Kiscsíkos úrhölgy nem lenne egy igazi szemétláda… féltékeny, gonosz kis púposkodó. Rendszeresen bántja az új betolakodókat. Egy barátnőm kiskutyájának kishíján kikapta a szemét. Nem tudom mitévő legyek vele, nevelhetetlen… :(

De aki szeretné helyettem elhozni a kis drágát, itt van: nagyon cuki…igazi szobakutyus, hónaljalácsapós kis uraság.
kisdraga
Ha a képre kattintotok találtok hozzá linket is.

Kiáltvány

Tataratatttara…. közhírré tétetik:

NA AKKOR EZENNEL ITTEN EZT A HULLAHÁZAT VÉGÉRVÉNYESEN MEGSZÜNTETEM! :)

Kecskemétre megyünk hétfőn, jujjjjj, ha megtudjátok miért, nagy öröm lesz! :)   Tök jó dolgot fogok csinálni hamarosan és nagyon boldog vagyok! :D Szóval, amiről szó van, az az, hogy miután amúgy is ott van dolgunk, Marcsikámmal elhatároztuk, hogy beugrunk a menhelyre hazafelé. Viszünk egy kevés tápot. Az új főnök bácsim is beleadott egy kevés pénzt, (még szerződést nem írtam, de máris szeretem őt!!!) szóval aki szeretne a kecskeméti MENTSVÁR alapítványnak kutyatápot adakozni, az legyen szíves engem megkeresni, telefonon, vagy emailban, és hétfőn levisszük amit ad. :)

Az új munkámról jövő héten tudok konkrétumot mondani, de elöljáróban annyi, hogy aki szereti a rockzenét, annak hatalmas meglepetés lesz, aki meg nem , azzal megszerettetem… :P

Mészáros Dóri hópárducnak festve, Szőrme Ellenes Péntek promo

 

promo2

promo3

Testfestés: Manó. Holnapra kapok képeket az elkészült anyagból, valamint kint volt a TV2 Aktív. Pénteken vagy hétfőn leszünk adásban. Óhhh, és Ganxsta Döglégy Zoli szintén olyan bolond mint én, karitatív fázott ő is a kifutóban, bár rajta volt nadrág, topless nyomta, mert ő mákos… :)

“Gyere hozzám, Szürke Testvér, gyere hozzám, Ridegfarkas, mert nagy játék készül…”

„Jól vadásztál? Mondd el nekem.”
„Testvér, hideg volt a lesen.”
„Hol van, melyet űztél, a vad?”
„Testvér, a sűrűben szalad.”
„Hát büszkeséged merre van?”
„Testvér, behorpad oldalam.”
„Szélsebességed elhagyott?”
„Testvér, odúmban meghalok.”


Farkasok….Veresegyházon megmentik őket, vigyáznak rájuk. Bőrükből nem lesz szőrme, és falkában élhetnek, a mezőn és a fák között, a vackukban. Nem ketrecben, kétszerkét négyzetméteren, a saját ürülékükben róják a örök köröket. A Fehérkereszt Állatvédő Liga megadja a tiszteletet, ami jár nekik. Mert bizony hozzám hasonló módon, akad még olyan ember itt, aki tiszteli az állatokat. Nem tárgyként, látványosságként, ennivalóként, státusszimbólumként, vagy alattvalóként. A Medveotthonban jól érzik magukat. Bár a szemem előtt tépték szét a döglött nyulat, még ezt is elnéztem nekik. Szó szerint… mert nem mertem odapillantani.
Viszont mindent felülírt az, amit a szemükben láttam. Az ősi láng, a Vadon minden szava. Tudtam, hogy mekkora szó az, hogy bemehettem közéjük. Két lábon állva az arcomat nyalták…elöntöttek az érzések…mert vadállatok még ők, megmaradtak annak. Nem lettek kutyák, nem lettek az alattvalóink. Megmaradt bennük az a távolság, ami oly távoli, régmúlt időket idéz, mikor az ember éjszaka még a barlangjába bújt. A tűz életet jelentett, biztonságot, hiszen kint a sötét éjjel ők vadásztak ránk. Akkor még a természet volt az úr. Az ember élelemért ölt, nem puszta kedvtelésből. A szőrt azért viselte, mert meleget adott, nem azért, hogy luxust demonstráljon az Operabálon. De mi emberek megrontottuk az egyensúlyt. Az Úristen nem adott nekünk puskát, atomfegyvereket, de mi megteremtettük ezeket, csak hogy elpusztítsuk egymást és a világot.
Bár épp elég fájdalmat kapunk cserébe, nem tanulunk semmiből. Pedig semmi sincs véletlenül. Természeti katasztrófák, egyéni tragédiák, mind penitenciák mindazért a temérdek gonoszságért, amit elkövettünk “emberi mivoltunk során” . Sosem tanulunk már meg  jónak lenni, mert emberek vagyunk…kegyetlenek és aljasak. Kihasználjuk egymást, a világot, átverjük, becsapjuk társainkat, talán még önmagunkat is. Pénz, hatalom, hamis siker mozgatja az embert, néha az Isten könnyeit vélem látni, ha esik az eső… siratja az emberiséget, amit jobb sorsra teremtett…valaha a maga képére. Jól eltávolodtunk mindentől, amitől szép lehetne a világ…

A Szőrme Mentes Világnap közeledtével örömmel fogadtam el a felkérést, amivel megtiszteltek a magyar állatvédők. Így talán egy porszemnyi segítséget tudok nyújtani abban a harcban, amit önmagaménak is érzek. A szőrmeiparban világszerte képesek még arra a kegyetlenségre is, hogy állatokat élve megnyúznak. Sok mindent nem tudok tenni ez ellen, mint hogy nem hordok valódi szőrmét, valamint segítek a Fehérkeresztnek egy reklámkampányban.
Hét elején fogjuk fotózni, remélem eléggé gondolatébresztő és figyelemfelkelő lesz.
Majd referálok Nektek, a Kedvesem jön velem ismét “farkasokkal táncolni” és backstage fotókat készíteni.

“Ketrec volt bölcsőm nekem,
az embert jól ismerem,
tört rácsomra mondhatom:
emberfi, ügyelj nagyon!
Illat s dísz után ne fuss,
macskaösvényre ne juss.
Hagyd a majom-kérkedést,
zsákmányoddal hencegést.
Füttyre válaszjelt ne adj,
tartsd vadászirányodat.
Áldjon őzet őriző
hajnali köd, lágy eső!
Szél, fa, víz a föld felett
s a vadon legyen veled! “



Ismét ciki vagyok

Azért van annak valami diszkrét bája, mikor rájőve, hogy egy hónapja lejárt műszakijú kocsival közlekedek, sunnyogva osonok a teszkóig esténként. Majd embert’  ráveszem, hogy vigye ki kerepesre vizsgáztatni “a zöreg óódit, ő reggel 6.30-kor kel, a hidegbe fagyoskodik a műhelynél, várva, hogy visszahozzák pestre, jól megfázik, majd délután a kocsiért menve mosolyogva hozza a kulcsot a szerelő…
“még egy évig van rajta műszaki, nem kell vizsgáztatni”
Én már meg sem lepődök, csak nevetve kérdem, dehát volt ott egy dátum, hogy lejárt okt8…
“az a zöldkártya, de azt már régen eltörölték”
Úgyhogy legalább fizetnem nem kellett, hazabumliztam kerepesről, ember’ azt mondta: ciki vagyok, majd tüsszentett és orrot fújt…én mondtam, naja…. és szívem mélyén éreztem, hogy most az egyszer igaza van…
…Mondom én, aki engem elvisel, igazán türelmes ember… :P

Nem fáj

Kamaszkoromban a kollégiumban a negyedikesek egyik emeleti termében olvastam egy padba vésett verset. Nagyon megfogott benne valami… Azóta eltelt 18év. Most eszembe jutott, mintha értelmet nyert volna… agyamba fejest ugrottak tegnap éjjel ezek a sorok. Szinte magam előtt látom, ahogy az ódon, öreg pad sok mindent megélt lapján fájnak a tollal keservesen vésett betűk… mennyire tudott fájni akkor minden, és hogy túlcsordult az öröm… minden érzelem oly intenzíven élt. Hiszen kamaszok voltunk, éltük az életet, megváltottuk a világot, álmodtuk a jövőt…

Most ha számadást vetek, mi az mi megvalósult abból, amit elgondoltam magamnak… elgondolkodtat. Rájöttem, nem nőttem föl teljesen. Nem komolyodtak meg az álmok, nem nyugodtak le hullámok. Van amit más szemmel látok, talán már pénzt is keresek, napi szinten foglalkoztatnak “felnőtt problémák” lásd csekkek, papírok, hitelek etcetera… De mintha még ugyanúgy keresném a helyem a világban, mint akkor… viszont rettegek, mert az időm lassan fogy. Már nincs előttem tengernyi, mint akkor, régen. Már nem mondhatom, óóóó, majd ha húsz leszek, ha huszonöt…

Ó, a francba… :) Nem mentem férjhez, nem szültem gyereket. Nem mondom, hogy bánom, egyszerűen nem így alakult…eddig persze rendben lévő, hosszú kapcsolataim voltak, amiket megöltem szépen csendben…mert semmi sem volt elég jó nekem. Bevallom gombóc van néha a torkomban, mikor irigylésre méltó párocskákat látok, ahol minden olyan rózsaszín lufis, hepi, kerek történet. Akik kikiabálják a világba mennyire boldogok együtt, mekkora a szerelem. Összeszorul a gyomrom, néha azt érzem, olyan egyedül vagyok… Hiszen nem élek hétköznapi életet. “kergettem az Istent, aki hátrált, s a jövendőt, amely az otthonom… enyém csak az, amit a sárba dobtam, s mindent megöltem, amit szeretek.”

És tudom, ezt most olvasni fogja sok ember aki megért, sok kárörvendő is talán. De nem baj. Régóta írtam ezt a blogot, sok mindent megosztottam Veletek. Jót, rosszat. Talán amikor igazán baj volt, csak versben utaltam rá. Sosem mertem nyíltan vállalni bizonyos problémákat. Féltem attól, erősítem a sztereotípiát, ami a magunkfajta “lényeket” körbeveszi. Most mindegy.
Mert nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek, mi fáj, azaz mi nem fáj:

Nem fáj

Kedvelek valakit -
Most nincsen itt.
Nem baj

Síromra ez jön, más semmi:
Szerettelek.
Hogy kit, nem tudja senki -
Nem fáj

(Altenberg, ford. Karinthy Frigyes)
aloneauthum

Trapéz és korlát

Sötéten hátat forditasz
kisikló homlokodra
a csillagöves éjszakát
kezem hiába fonja.
Nyakad köré ezüst pihék
szelíd pilléi gyűlnek,
bizalmasan belém tapadsz,
nevetsz, – vadúl megütlek!

Sugárzó párkányon futunk,
elgáncsolom a lábad,
fölugrasz és szemembe kapsz,
sebezhetetlen állat!
Elszűkül arcod, hátra buksz,
vadul zuhanni kezdesz,
az éjszaka trapézain
röpűlsz tovább, emelkedsz

a rebbenő való fölé!
Kegyetlen, néma torna,
mégcsak nem is kiálthatok,
követlek szívdobogva,
merészen ellököm magam,
megkaplak és ledoblak,
elterülünk hálóiban
a rengő csillagoknak!

Most kényszerítlek, válaszolj,
mióta tart e hajsza?
Megalvadt szememben az éj.
Ki kezdte és akarta?
Mi lesz velem, s mi lesz veled?
Vigasztalan szeretlek!
Ülünk az ég korlátain,
mint elitélt fegyencek.

Pilinszky János

Éppen meghasonulásban vagyok saját magammal. :( Bocs mindenkitől. Jönnék én és írnék, de egyszerűen most semmi sem egyszerű… Keresek egy utat, kompromisszumokat, de semmi sem fekete vagy fehér… :( Mindig is tudtam azt, hogy nem könnyű velem. Nem könnyű elfogadni azt, aki vagyok, ahogy élek… Mi a fenét tudnék tenni azon kívül, hogy önmagam adom? Mit takar az a szó, hogy szeretet? Feltétel nélküli elfogadást,türelmet? Mi az a pont, ahol engedek és ahol a másik enged? Mikortól okozok fájdalmat és mikortól okoznak nekem? Miért van az, ami nekem természetes, az másnak nem és fordítva? Hol kezdődik egy helyes értékrend és hol ér véget? Nem találom ezekre a kérdésekre per pillanat a választ… :(

Fotózás a Sólyomfészekben, Antal Gergő (Alien)

http://meszarosdora.hu/wordpress_fotok/solyomfeszek/fromdusktilldown05.jpg

Maria Bellucci és én cowboyt játszottunk, mert Karcsi a Pilisi Sólymok motorosklubtól volt olyan drága, hogy odaadta a klubházat azaz az éttermet fotózni. :) Gergő ismét a helyzet csúcsán volt. Bár éjfélkor még csak tébláboltunk, éjjel kettőre ezek a képek sikeredtek. :P

Lelkiismeretfurdalás

Basszus, Viki megkért tegnap, hogy menjek át az oviba, megnézni felvették-e a kislányát.

Az ovi egy sarok, de épp depressziós rohamom volt, szokás szerint bőgtem és nem mentem sehá. Gondoltam majd ma. Ők türelmetlenek lévén, este az apósával erre gurultak. Az ovi zárva volt, após átugrott a kerítésen, hogy megnézze a papírt az ablakban. Ma gipszelik mindkét kezét.

Hogy lehetek ennyire, ennyire, de ennyire… szar alak…. :(

Mészáros Dóra újra itt

Nos, megtértem köreitekbe ismét…. :)

Talán több időt töltöttem távol, mint illett volna, sajnálom… nem hanyagoltalak el Titeket teljesen, mert gyakran felugrottam megnézni mi a helyzet a kommentekkel, de valahogy nem volt ihletem írni.

Barcelona után elindultam Németországba, ahonnan öt nap után két kilóval könnyebben és egy mandulagyulladással gazdagabban jöttem haza. Kérdéses volt az is, hogy fenn maradó két estét meg tudom-e csinálni. Bocsánat kérek mindenkitől, mert  nem vettem föl a telefont, nem válaszoltam az emailekre, üzenetekre. Négy napig feküdtem az ágyban delíriumban, nem ettem, és inni is csak teát sikerült. De a show-nak folytatódni kell. Az orvos azt mondta, ha egyáltalán felkelek, kórházban kötök ki. Ezekkel a kilátásokkal, begyógyszerezve, 39 fokos lázzal ültem a ferihegyi reptéren péntek délután 4kor. Öt órával később már műsoroztam, éjjel  kettőkor pedig magam sem hittem el, de kedvenc német clubtulajunk a  múltkor említett motorosklub helyi székházában próbálta belém erőltetni azt megihatatlan kék löttyöt, ami a kedvenc italuk. Én nagy röhögések közepette  toroköblögető vízzel akartam megitatni, amire ráfogtam, hogy abszint. Mit tesz Isten, valami megtáltosodás tört rám… lehet hatott a sok kacsintás, amit küldtetek.

Szombat éjjel ismét meló,vasárnap a reptérről hazaérve már indultam is tovább, megmenteni egy holland legénybúcsús csapatot, akiknek épp egy sztriptíz hiányzott a bulijukból.

Azért, bevallom férfiasan, eléggé megreccsentem ezalatt a két hét alatt… :(

Azóta már eltelt hosszú idő, de erőm még most sem több, mint egy marék lepkének. Szerdán fotózunk Macho Alien Gergővel, de most már fel és nem le kell rólam retusálni a kilókat. :)

Az Alkonyattól Pirkadatig Klubban fotózunk majd western jellegű sorozatot, cowboykalap, whiskey, póker, Maria Bellucci.

Dóri hepi, mert újra rám jön a szakadt farmerom, amiben huszonévesen járkáltam koncertre. Ez volt Dóri 2001 október 26.án. Nem röhögni…. Hell yeaaaaahhhhhh….. :)

dori2001

Barcelona fotók

Egy valamit sajnálok. Gaudi házakra nem maradt időnk, konkrétan elmosott minket egy hatalmas felhőszakadás… :( A meseszökőkút viszont hatalmas élmény volt. Vattacukorszökőkutat és epertorta szökőkutat soha az életben nem láttam még. Ezidáig! :)

My sweetest fanmail ever

Ma ezt a levelet kaptam. Ez az idei, sőt, az elmúlt évek legcukibb levele… megosztom veletek. :)

mymailbox